Errefelé nézelődj:

Biztos észrevettétek, hogy az elmúlt napokban nem volt poszt, meg előtte sem túlzottan. Ennek az az oka, hogy be fogom zárni a blogot és egy új projektbe vágok majd. Számos oka, van, hogy miért nem kívánom ezt tovább folytatni, a negatívakba annyira nem akarnék belemenni, inkább a pozitívakat mondom: született a fejemben pár ötlet, amit megszeretnék valósítani és akkor úgy gondoltam, hogy több, mint másfél év után, azokat inkább nem itt kamatoztatom. De ezen a témán belül maradok, nem kell aggódni, ráadásul nem egyedül kezdek bele a következő üzembe.

Hálásan köszönöm mindenkinek, aki olvasott, hozzászólt, gyarapította a blogot saját véleményével. Őket remélem azért továbbra is érdekelni fogom valamilyen szinten. Azért még egy év végi búcsút tervezek, szóval mindenképpen lesz Top 10-es poszt 2010-ből, mert azt még meg akarom írni, hiszen nagyon jó év volt (eddig), filmek tekintetében. És mivel nagyon sok iszonyat jó filmről írtam is, egy összegzést csak összehozok róluk. Sőt még lesz egyéb is ebben az utolsó posztban (ha utolsó lesz:).

A lényeg, hogy akit érdekel a következő projectem, az dobjon ide egy kommentet és az ott megadott email címen tájékoztatni fogom, hogy miről is van szó. (Tényleg mindent elmondok, de lehet nyugodtan kérdezni, ha valami nem tiszta.)

Akkor még egyszer köszi mindenkinek! Üdvözletem!

Az eredeti képregényből mutatnak részleteket, az ominózus Don't Stop Believing-re. Megvan, ugye? (Evans a puszta kezéből golyókat lő). Hatalmas jelenet, illik megnézni. A filmről itt írtam, ide lehet vele kapcsolatban írni.

Jött pár fotóboltolt képanyag, amiből a legötletesebb egyértelműen a True Grit westernhangulattal bíró plakátja, a legjobb is egyben. A Tourist meg, hogy is mondjam, elég furcsa nekem még mindig: két nagy név, de valamiért nem igazán várós. Edward "Stone" Nortont pedig már mindenki ismeri. Vagy nem?

TOVÁBB IS VAN »

Sokkal kiegyensúlyozottabb volt az arány a bevezető részben, mint a későbbi epizódokban. Why? De tényleg. Nyáron is láttam jó pár részt, meg mostanság is elkaptam párat, és egyszerűen az utolsó 7-8 percbe van általában sűrítve a dráma rész. Pedig mennyivel jobb és befogadhatóbb volt így a sorozat. Rendesen voltak ha nem is nagy, de nagyobb pillanatai. Na jó megkockáztatom, volt nagy is.



"Méltósággal csak élni lehet."

Bumm. Ott a pont az öregnél. Amúgy teljesen jó volt, ahogy bemutatták a Houseteam-et, kaptunk némi infót róluk meg ilyesmi. Volt pár dejavu érzésem, szóval simán lehet, hogy már megvolt ez a pilot még a Tv2-n, de ezekre egyáltalán nem emlékeztem. Az igazság az, hogy kíváncsi lennék az évadokra, de mivel a későbbi részeket teletömték, orvosi maszlaggal és kiszívták belőle a dráma nagy részét, nem tudom meddig fogok eljutni.

Mindenesetre ezt most komáltam. Azon gondolkodtam, hogy Houset, mint karaktert milyen témákban lehetett volna még elhelyezni. A jogi még érdekes lett volna esetleg, de ha kapott volna valami arrogánsíró sémát, akkor még jobban feküdne talán az egész. Nyilván kell bele ez a hivatásnak élek, szarok az emberekre és bunkó vagyok, de megnéztem volna, mi lesz, ha nem orvos.

Bridges öregszik, na. Meg kell hagyni, ettől a színészi mivolta csak még magasabbra rúg. Coenék új westernjében jön majd, amiből alant látható egy kép. Kíváncsi leszek rá.

Jesse még lehet, hogy ez előtt forgatott valami hippi filmet, mert eléggé be van durranva az ér a szemében. Azért reméljük, hogy a forgatásra kitisztult. Vagy inkább az ellenkezőjét?



A teaser erre volt.

A film a trélerből ítélve, egyáltalán nem ilyen stílusú lesz, de ez a plakát nagyon aláz. A régi időket idézi. Az első poszternél írtam sztorit meg trélert is linkeltem.

Tudjátok ezért szeretem a régi filmeket, - ez éppen 10 éves - mert ezeket tisztelni lehet. Egyszerűen amit akkor alakítottak a nagyágyúk, ahogy De Niro, arra ma nagyon kevesen képesek. Előfordulhat, hogy ez csak az én szememben van így, de kevés hasonló színvonalú alakítást látok manapság. A film legfőképpen a kitartásról szól, egy szóban.



Carl egy fekete fiú, aki katona akar lenni. Aztán pedig megismeri Billy Sunday keményfejű katonát (De Nirot), aki neveltetéséből kifolyólag gyűlöli a négereket, ahogy minden katona akkoriban. Mikor megtudja, hogy ő mentő-búvár rögtön érzi mire is született. Carl ezért bődületesen hajt, bármit megtesz, hogy elérje azt a célt, amit kitűzött maga elé, még ha tudja is, hogy fekete férfi itt nem fog végezni. Az életútja egyébként elképesztő. Kemény, önfejű törtetésről szól ez a több, mint 120
perc, eszméletlenül profin előadva.

Habár tudom, hogy ma már kicsit necces ez az igaz történeten alapuló dolog, ebben az esetben most elhiszem teljesen. Bár nem összehasonlítható, de mélységekben nagyon durván ott van a film, mint mondjuk egy Forrest Gump vagy Benjamin Button. Most jöhetnek a köpködések, hogy "meg sem közelítik" meg "persze
ez imdb-n csak 6.8", viszont én nem azt mondom, hogy full megegyezik és felér azokkal, mert nyilván nem, csak a mélysége hasonló.

A sztori mai fejjel, sok hasonló esetet látván nem bonyolult és valamilyen szinten várható. Mégis, amit itt leművel ez a két színész az valami brutálisan nagy löketet ad a szórakozáshoz, de inkább a helyzet átérzéséhez. Robert De Niro, uramatyám,
hát nem is tudom mit mondjak rá, talán, hogy nálam ezzel elért egy beszt szerepet, pedig azért van a tarsolyában nem csak egy Szemtől szemben. Iszonyat durván hatásos, hidegrázós jelenet is volt megjegyezném. Cuba tökéletesen hozza az elveiért, céljaiért makacsul kiálló fiút. Ezt a karaktert, érzésekkel telítetten így kell játszani. A mellékekben sincsenek rossz színészek, itt van mindjárt Charlize Theron, aki tipikus iszákos feleség pár jelenetig, addig viszont jó.

Aminek legjobban örültem, végre megint találtam egy filmet, ami annyira lekötött, hogy teljesen megszűnt a világ körülöttem. Manapság egyre kevesebb példát találok erre. A zene, teljes fagyott feszültséget idézett néhány keményebb résznél. A rasszizmus szép lassú felengedése, pedig tökéletesen van időzítve. Nem kapkodták el, nem húzták túl, pont ahogyan látni szeretné az ember.

A szinkron egyébként még a tíz évvel ezelőtthöz hűen, igényesre sikeredett Kálloy Molnár Péterrel és Reviczky Gáborral hallható. Élethű, nem kilógó, marhára illett a szereplőkhöz.

A Férfibecsület egy mély és izgalmas életút bemutatása, felesleges lenne tökölni, ennél jobban magasztalni (kurvajó!), lelkiismeret nélkül vagy pont azzal, ez egy 8/10-es élmény.

Ha lehetett volna, akkor én megállítottam volna Denzel Washingtont, hogy ezt a szerepet ne vállalja el. A film történetesen a Féktelenül-t idézi, csak itt vonattal, amit nem tudnak megállítani, aztán biztos mégis. Chris Pine és Denzel. Hiába kedvelem nagyon a feketébbik színészt, most nem biztos, hogy a jóba nyúlt bele.

Angol akció-komédia ismert arcokkal. Tehát ők így a főszereplők: Bill Nighy, Emily Blunt, Ron a Harry Potterből, vagyis izé, Rupert Grint. Nem feltétlen rajongok ezért a műfajért, de itt volt pár poén, ami bevált, lehetett mosolyogni, mondjuk a folyosós részen. Aki bírja Billt, annak szerintem tuti nézős lesz majd.

A film rendes címe: Music from the Big House. Bruce Mcdonald a rendező. Kérdeztem, de az Imdb nem nagyon tud róla semmit. Ha valaki tud valamit róla segítsen. Zseni ez a poszter.

Megérkeztek közénk. Írtam már róluk, többek közt idős Costner is feltűnik a filmben, bár ha húzónév kell, akkor Ben Affleck és Tommy Lee Jones. Drámáznak majd, a válság lesz a fő téma elvileg. A premier dátuma október 22 (nem itthon).

Az új Eastwood film trélerjét néztük a múltkor, most megjött promociós anyag poster része is. A kék szemű Damon.

A hétre jutott egy érdekes film, amit már láttam, a többi nekem nem mond sokat így elsőre. Nézzük:

- Hibrid (Splice) - ez egy érdekes horror-dráma keverék szerintem nem rossz film, a Factoryn írtam róla, ha valakit érdekel ott el tudja olvasni.

- Szeretők (Cosa voglio di piu) - olasz svájci film.

- Turné (Tournéé) - ez egy francia film, ok.

- Vespa - nehogy ám már magyar film nélkül maradjunk a héten.

Egy realisztikus maffiafilm David Cronenbergtől. Kicsit lassan indul, de aztán simán el lehet merülni benne. A jéghideg Londonban, a hangulatában, a sztoriban, a gyilkoló orosz akcentusban. Viggo Mortensent meg ismét lehet tisztelni, mert simán leszínészkedi a csillagokat is a válláról a vászon egéről, vagyis hát elsősorban Vincent Casselen kerekedik felül, aki mellesleg szintén kiváló.



A történet a következőképpen néz ki: Adott egy fiatal lány, aki állapotos és már nem éli túl a baba születését, így a gyermekét el kéne helyezni. A nála talált naplóval, Anna (Naomi Watts) elkezd rokonok után kutatni, azt viszont még csak nem is sejtheti, hogy a ruszki maffia közepébe fut bele ezáltal. Akiknek igencsak fontos lenne az említett írott anyag. Nikolai (Viggo Mortensen) közben pedig épp azon van, hogy bekerüljön a maffiacsalád belső körébe, kilépve a sofőr szerepéből. Magyarul, hogy a vezető befogadja és totálisan megbízzon benne. Kirill (Vincent Cassel) pedig kapóra jön neki, hiszen általa tapossa ki az utat, hogy eljusson a maffiafőnökig. Lehet, hogy picit zavaros voltam, de miközben nézed majd tisztává válik minden.

Szép szolid tempóban mutatja be nekünk Cronenberg ezt a bűnszervezetet tele realitással, amivel elgondolkodtat, hogy vajon tényleg így nézhet ki az orosz maffia Angliában? Mert én most simán elhittem. Mármint klappolt Cassell elszálltsága, a vezértől pedig néha megrémültem annyira adta. Márt azt vártam mikor vágja el valaki torkát. Nikolai pedig csak nyugodtan tette a dolgát.

"Rabszolgák, rabszolgákat szülnek."

Nem a csavaroktól lesz jó film, hanem a bemutatástól, a hangulattól ami elkapja a karod és nem engedi. Viszonylag egyszerű és jól követhető a cselekményszál, a végére pedig már lehet egy jó sejtésünk a befejezést tekintve, de ez nem von le igazán az értékéből. Egy komoly akciójelenet van a filmben, az viszont brutális. Csajoknak fej elfordítós meg a gyengébb idegzetűeknek. Totálisan valódi, hétköznapi, nem Hollywoodi ökölharc, hanem véres, életben maradásért való küzdelem. Pont elég ahhoz, hogy befeszülj a székedbe.

A soundtrackkel kapcsolatban annyit, hogy a többször visszatérő hegedű, a szeles Londonnal csontig hatolt, mint egy jeges februári hajnal. Hangulatfokozó eszköz durván.

Remek gengszterfilm, aminek a köntösébe költözött a hangulat és elnyeli a nézőt egy estére. A színészek Naomi Wattsot leszámítva remekelnek, a sztori sem átlagos. Jó kis időtöltés, ajánlom a gengszter műfajt kedvelőknek, bár ők már szerintem látták. A pont 8/10, amiben ha az elején nem is voltam biztos, az említett küzdelem teljes mértékben meggyőzött róla.

Már persze ha kattintasz a playre. Horror-thriller vagymifene, ami kb arról szól, hogy Minka Kelly (Friday Night Lightsosoknak csak Leila) megismeri új lakótársát a koleszban, aki egy pszichopata csaj és ki akarja csinálni. Nyilván egyszerűsítek, de kb ennyi. Na, csak nekem kihagyós?